Csüngőhasú malacok

 

Nem szerettem volna disznót tartani, mivel szerintem nem a legfenntarthatóbb dolog. Nem szeretnék rengeteg földet arra áldozni, hogy termény legyen neki. Alternatíva lehetett volna a mangalica, de az meg vadabb, féltem volna tőle, és nincs is szükségünk túl sok húsra. Nagyon megörültem, amikor a vietnámi malacokról olvastam. Ez minden tekintetben megfelel nekünk. Mindent megeszik, nagyon jól hasznosítja a lehulló gyümölcsöt, nem félelmetes, és nem kell a fagyasztót etetnünk vele feleslegesen.

 

2013 nyár végén került hozzánk egy fiatal hasas csüngőhasú malacka, Rozi. Nagyon megszerettük mi is, és Tücsivel, a mudinkkal is nagyon összebarátkozott. Volt aki azt mondta, hogy átvertek minket, és biztos nem is hasas, de szerencsére októberben megszülettek a malackák. Egy elpusztult születése után, kettőt elcseréltünk libákra, és maradt nekünk hat kis kanmalac. Nagyon cukik, és nagyon életrevalóak. Jönnek, mennek, futkároznak, turkálnak.

 

2014

 

A malackák szépen megnőttek. Úgy terveztük, hogy kettőt hagyunk meg levágni, Rozit pedig megtartjuk anyának. Rozi megmaradt és a hat malaca is, mivel nem sokat tettünk azért, hogy elkerüljenek tőlünk. Rozihoz hoztunk egy kant, így október eljére újra lettek kismalacaink, sőt extra meglepetés is lett, mivel Rozi lánya is fialt. Kicsit megijedtünk, hogy most mi lesz ennyi malaccal, és hova fogjuk tenni őket, de az élet (vagy mi) szokás szerint segített, kettőt elvitt a szomszédunk, a többiek meg túl sok sóhoz jutottak, és sok elpusztult közülük. :( Így 5 maradt nekünk. Ami szerintem sok, de mivel Zsolti hallgat, így szerintem maradni fognak. :)

Túl vagyunk két fialáson. Egy csapat fel is nőtt, és 4-et már vágtunk is belőlük. Nekünk nagyon bejött. Nagyon finom a húsa, zsírja, szalonnája, minden. A probléma a vágással van, mert nagyon picik, nagyon okosak, és nincs rajtuk fogás sem. Novemberben másfél óra alatt sikerült a 3 malacot leszúrni, mert olyan helyeken szöktek ki, mentek át, amire nemis gondoltunk volna.