Juhok
2013
A juhokkal való ismerkedésünk a költözéssel kezdődött. Kaptunk a házzal együtt egy birkát, Dorkát. Szegénynek egy kuvasz volt a társa, és nagyon furán viselkedett. Mivel elég nyomulós tudott lenni, és ha nem figyletünk nekiment az embernek, a pici mudimat pedig majdnem megölte, így úgy döntöttünk, hogy megválunk tőle. Mivel nagyon ízlett a húsa, és terület az van bőven, amit jó lenne legeltetni, így könnyen elcsábultunk és a tervezettnél több birkát vettünk még. A költözéskor vettünk 4 suffolk-merinó keverék bárányt. (A cigája volt nekünk a szimpatikus, de azt nem leltünk akkor a környéken, így gondoltuk, most mindegy, csak legyen valami.) Kb. rögötn megfáztak. Három helyrejött könnyedén, egy viszont legyengült és elpusztult sajnos.
Később megláttunk egy hirdetést, és gondoltuk veszünk még egyet. Elmentünk, és nem adták magában, csak úgy hogy az egyik anyát (gyimesi racka Ille de France keverék) a bárányával, és a többi talán 4 vagy 5 gyimesi rackát egyben. Ez kicsit sok lett volna, megvettük Franciskát a bárányával, de nagyon felkeltette az érdeklődésünket a gyimesi racka, és sikerült megegyeznünk, hogy megbontsuk a csapatot. Így került még hozzánk Aranka és egy kis kos (ők "bértartásban" voltak a barátnőméknek), és Gizi. Később elcseréltük Arankát, mert nagyon hozzánk nőtt, és őt nem szerettük volna levágni. Franciska báránya is elpusztult, ahogy később megtudtuk májmételyes lehetett. A gyimesi rackák viszont gyönyörűek, és tényleg nagyon életrevalóak. Szeretnénk is egy kost majd.
Persze a gyűjtögetésünk tovább folytatódott. Közeledett az üzekedési idő, és jó lett volna egy ivarérett kos. Leltünk egyet, ami külsőre nagyon hasonlított a gyimesi rackára, de mégsem az volt. Ivánnak hívták, és csak négy jerkéve együtt adták el. Viszont mivel olcsó volt megvettük. :) Ők nem voltak olyan jó állapotban, legalábbis nem mindegyik. Nemrég elpusztult egy közülük, Ivánt pedig levágtuk, mert nem akartuk egész télen etetni, és egyébként is összekülönbözött Zsoltival. A többiek elég jól kikupálódtak.


2014
Elég sok bárányunk született. Itt a képen az első. Ezen a téren is sok tapsztalatot szereztünk. Volt például több anya aki nem akarta szoptatni a kicsinyét. Ez elég rossz volt. Voltak olyan bárányok amik belterjesek voltak, nem voltak elég erősek, elpusztultak. A gyimesi rackák utódjai viszont gyönyörűek. A lerobbant juhok közül volt amelyik tovább gyengült, volt amelyiket le akartuk vágni, erre gyönyörű szépek lettek. Összeségében elég nagy a veszteségünk ezen a téren, és télre nagyon sok is ennyi birka. Jó lenne kevesebb, de a területet könnyebb velük karban tartani.


